A PHP Error was encountered

Severity: Notice

Message: Only variable references should be returned by reference

Filename: core/Common.php

Line Number: 239

Cs. és kir. 24. tábori vadászzászlóalj albuma 30. - Román leány - - Küldj1Képet.hu
E-mail Jelszó

Cs. és kir. 24. tábori vadászzászlóalj albuma 30. - Román leány

Kategória:     Beküldte:

Cs. és kir. 24. tábori vadászzászlóalj albuma 30. - Román leány

Készítette:     Készült:     Helyszín:


Katrincát viselő asszony valahol Kárpátalján vagy Bukovinában. Címet módosítottam Felix meghatározása alapján. Köszönöm. ADMIN).

Értékeld a fotót!

3.5 pont

 

 

Szólj hozzá Te is!

Hozzászólás előtt be kell jelentkezned. Amennyiben még nem regisztráltál oldalunkra, kattints ide!

 

ezt írta: 2014-10-03 12:01:32   

„Felszúrt” katrinca, mellévarrott, hosszú ujjú, vállon hímzett ing, és dús, többsoros „lázsiás” a mellen. Nehéz eldönteni az etnikumot, valószínűleg román lány.
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/04/357.html
„Kós Károly (1964: 153–178) – Zelenin és Manninen közlései alapján – az orosz, ukrán és a keleti-tengeri finn népeknél ismert téglalap alakú, csípő köré csavart és széles övvel derékra szorított lepelszoknyák és a nyugati típusú szoknyák ütköző zónájaként Moldva és a Havaselve északkeleti részét tünteti fel. Itt a csángók között, de a Keleti-Kárpátok szorosain át nyugatra, a Nagy-Szamos forrásvidékére is benyomulva és pl. a Gyimesbe kitelepült székelyek között is elterjedt ez a lepelszoknya. A lepelszoknyát korábban kerekítőnek nevezték, manapság azonban már csak románul – ha erős, fekete gyapjúszőttes, katrincának, ha finomabb anyagú, fotának emlegetik. Kós Károly a nyugati és keleti kultúra sajátos érintkezését véli felfedezni abban, hogy ott, ahol a muszuly és a katrinca találkozik, a katrincát is „felakasztva” viselik.”
„A lepelruhák, az egy pendelyre, néhány alsószoknyára öltött, „felszúrt” szoknyák karcsú, nyúlánk sziluettet adtak viselőjüknek” (uo.)
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1803.html „
„A házi készítésű ékszereket inkább a régiesebb kultúrájú szláv, román, cigány nemzetiségek és főként délszláv szomszédaink kedvelik. Specialista pásztor és cigány rézművesek termékei viszont elterjedtek a magyarságnál az Alföldön és Erdélyben.”

ezt írta: 2014-10-03 12:50:08   

Kedves Felix!
Köszönöm a szakértő értelmezést és hozzászólást. A címet is azért adtuk meg ilyen "ködösen", mert nem nagyon találtunk egyértelműen hozzárendelető népcsoportot, nagyon vegyes viseletnek tűnt számunkra. A lázsiást (fémpénzek ékszerként láncon hordása) egyértelműen délszláv népek illetve a bánáti lakosság, a baranyai sokácok viselik a legismertebb néprajzi művek szerint, ez volt zavaró a jelen népviselet pontos meghatározásában, de így már - tágabban értelmezve - érthető. Köszönjük!

Magyar Mezőgazdasági Múzeum Első Világháborús Centenáriumi Bizottság NIIF AMGC
Copyright 2014 Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Minden jog fenntartva.Impresszum